A felületes szemlélő hajlamos lehet Schénert valami kései, romantikus népművészeti jelenségként értelmezni. Ennek legkivált az az oka, hogy bőséggel használ fel művészetében a népművészet tárházából kölcsön vett elemeket, illetőleg szemléletmódjában is felbukkannak onnan átemelt gesztusok, szellemi ihletések. Közelebb állunk az igazsághoz, ha rávilágítunk kapcsolatuk igazi mozgatójára: a szürreális látásmódra, aminek sajátos, noha nem véletlen következményei a pop artban itt-ott szintén tetten-érhetők.
Egyszerű békési parasztcsalád gyermeke, aki első indíttatását édesanyjától kapta; ő szeretett volna festő lenni, de a nyomor nem engedte. Viszont arra sarkalta, hogy fiában a tehetséget kibontakoztassa. Az elemi után a békéscsabai evangélikus gimnáziumba íratták. Napi bejáróként ismerkedett a békési tájjal, emberekkel, élettel. 1942-ben vették föl a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Rudnay Gyula és Elekffy Jenő lettek a mesterei. A budapesti német bevonulás után behívták katonának, attól kezdve a szökés, a bujkálás a sorsa. Végül a szülői házban talált menedéket. 1947-ben rajztanári oklevelet szerzett; általános és középiskolában tanított, 1956 után határozta el, hogy a művészpályát vállalja; attól kezdve alkotótelepeken dolgozik, munkatársa lesz az Új Auróra című lapnak, ahová művészeti írásokat ad. Szembeötlő szürrealista látásmódját (meghökkentő asszociációk, együttállások kedvelése) merész kollázstechnikája nyomatékosítja. Ahogy a szürrealisták általában, ő sem fél az eklektikától, a kulturális dogmák felrúgásától, műfaji, műnemi áthatások alkalmazásától. Mesevilág, Mitológia, Biblia egyaránt (és akár egyszerre) van jelen erőteljes színvilágú munkáiban. Egyúttal minden megmunkálható, beépíthető anyag része lehet sajátos kompozícióinak. Olyasféle varázsvilág érdekli, amilyet Csete György építészete, Csete Ildikó textíliái mutatnak föl. 1995-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. Posztumusz tiszteleti tagja az MMA-nak.
