• 0 items in quote

    KÍVÁNSÁGLISTA

    Jelenleg nincs egyetlen termék sem a kivánságlistádon.

  • Rippl-Rónai József

    1861-1927
    Manapság észre sem vesszük, de szóba sem kerül, hogy a művészet nem áru, holott az avantgárd, majd a neoavantgárd és maga a századelő, tehát a száz évvel ezelőtti művészet éppen az ellen tiltakozott, hogy árunak tekintsük. Úgy tűnik, erre vagyunk „utasítva, pedig ez alapvetően ellentétes a művészet fogalmával, létformájával.

    Sajnálatos módon, a két dátum szinte szimbolizálja, mi történt a magyar festészet egyik legnagyobb tehetségével, aki Párizsban még az európai festészet legnagyobbjaival volt mérhető, visszatérte után szülővárosában a zsánerfestészetben fékezte le – joggal – nagyívűnek ígérkező pályáját. Noha a lenyűgöző tehetség nem fogyott el, és – természetesen – meghatározó alakja lett a magyar szecessziónak, de megrekedt addigi példátlan eredményeiben, a korszerűség eszménye nem foglalkoztatta.

    Az értelmiségi család gyermeke gyógyszerészsegédként indult szülővárosában, majd a fővárosban gyógyszerész oklevelet szerzett. 1881-ben házitanítóskodása közben rajzolni tanult, 1884-ben pedig beiratkozott a müncheni Művészeti Akadémiára. A festészet korabeli ideáljai nem nyűgözték le, 1887-ben, mivel a német művészeti ideálok nem nyűgözték le, Párizsba utazott, ahol megismerkedett Munkácsy Mihállyal, aki segédjévé fogadta. Elmélyítette szakmai ismereteit, kicsit utánozgatta nagynevű mesterét, közben azonban éles szemmel figyelte a legújabb törekvéseket. Amikor 1892-ben Neuilly-be költözött, érdeklődése már a bontakozó francia szecesszió, a Nabis csoportosulás tevékenysége felé fordult, jelentősen átalakította alkotói szemléletét. Hazatérte után 1900-ban rendezett budapesti kiállításán jó részt a franciaországi évek termését láthatta a közönség, részben akár az új irány bemutatását. Hasonlóképpen Kaposváron, ahol házat vásárolt és letelepedett. Technikai érdeklődését az új építészeti törekvések az üvegablakok felé fordították, hogy kapcsolódhasson a társművészethez. Alapító tagja lett az impresszionistákat összefogó MIÉNK körnek. Azután újabb párizsi látogatásra szánta el magát, ám a háború kitörése után – mint ellenséget – a franciák internálták; 1915-ben tért vissza Magyarországra. 1912-ben megbízást kapott az Ernst Múzeum üvegablakaira. Festészetén mindvégig érezhetők a pointilizmus aprólékosságai, illetőleg a fauve-ok expresszív lendülete. Kézjegye azonban a dekorativitás, a szecesszió leleménye.

    Felhasznált irodalom:

    Fülep Lajos: Rippl-Rónai. Magvető, 1975.

    rippl rónai józsef gyógyszerésznek készült, majd festészeti tanulmányokat folytatott münchenben, párizsban, ahol munkácsy mihály segédje lett. a nabis (próféták) festõcsoport tagjait alakulásukkor ismerte meg, s többször is részt vett kiállításaikon. barátja, james pitcairn knowles skót festõ mutatta be aristide maillolnak, akivel szintén közeli kapcsolatba került, a kilencvenes években gauguin és cézanne fogadta mûtermében. a magyar közönség 1900 ban látta elõször mûveit nyilvános kiállításon, ekkorra párizsban már megkapta a mûvészeknek adható legrangosabb elismerést. 1902 ben végleg letelepedett szülõvárosában, kaposvárott. a világháború kirobbanásakor franciaországban volt, az internálótáborból maillol és maurice denis közbenjárására került ki. Életéhez fontos forrásmunka önéletírása, nevelt lányának visszaemlékezései és öccse, Ödön hagyatéka. rippl rónairól kaposvárott múzeumot neveztek el (itt látható öccse mûgyûjteménye is), utolsó lakhelye, a róma villa változatlan formában õrzi emlékét. (forrás: kieselbach.hu)

    Kívánságlista

    (0)

    Törődünk az Ön adataival

    Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató