Lakner László

1936-
…csupán korai korszakát jellemezte a CsernusTibor művészete csatornáin át közvetített „mágikus realizmus”. A buddhista szerzetesek mártíromságát jelenítő drámai képében a tasizmus, a szürrealizmus és a filmszerű montázs elemeit használta fel. Később pop art elemeket is felhasznált műveiben… de kezdetben ezek jelentésteli, sőt gyakran társadalomkritikai töltésűek voltak.

A magyar új-avantgárd művészetben aligha találunk még egy olyan jelentős művészt, aki annyira aktívan, akár formálóan is, effektív résztvevője máig a különböző trendeknek, mozgalmaknak, és aki ennyire magára tudta szabni azok szellemiségét, formai megjelenítését.

Lakner karakterban két nagyon különböző mester – Bernáth Aurél és Papp Gyula – irányítása mellett végezte a főiskolát, és már 1963-ban Olaszországot járta; egy év múlva oda tért vissza a Velencei Biennálé megtekintésére. Ez az amerikai pop berobbanásának alkalma Európában, ott tett rá komoly hatást Rauschenberg sajátos pop-ja. Ugyanakkor ez a gondolkodásmód formailag kevésbé hatott alakuló festői világára – talán éppen Bernáth klasszikusabb fegyelmet sugalló művészi magatartása mellett. További nyugat-európai tanulmányutak következtek, amelyek közül az esseni Folkvang Múzeum ösztöndíja volt a legjelentősebb, és haza jőve az emlékezetes Iparterv-kiállítások Laknert kiforrott, a nyugati neoavantgárd legjobbjaival egyenrangú művésznek mutatják. Lenyűgöző mesterségbeli tudását szintén fölmutatják. Pályájának alakulására a legnagyobb fordulatot 1974-es DAAD-ösztöndíja jelentette, a nyugat-berlini Bethánia-műtermében nyugodt alkotói légkört, és gazdag kapcsolati tőkét is kapott, utána már a brémai ösztöndíj csak nyomatékosította, hogy Berlinben maradjon végleg (akkor már Berlin az új művészet fővárosa Európában), onnét tudta elindítani amerikai karrierjét, ami megkerülhetetlenné tette művészetét a legfontosabb nemzetközi fórumokon, ekként a kasseli Documentán is. Visszatért Velencébe is többször, immár (joggal) fölkapott alkotóként. Művészete a popból kinövő, szerteágazó törekvések egyik legrangosabb megvalósítása – a hiperrealizmustól egészen a neo-Dada kvázi-tárgyiasságáig. Különös módon utóbbi művei magyar történelmi tartalmakkal gazdagodtak, hozzájárultak itteni magbecsüléséhez, teljes elfogadásához.

Felhasznált irodalom:

Németh Lajos: Modern magyar művészet. Corvina, 1972.

Fehér Dávid: Lakner László: Varrólányok hallgassák meg Hitler beszédét. 2011.

Lakner László - Nemes galéria

Elérhető műalkotások

Schopenhauer: „Aus dem Reisebuch (1818-19)”
, 1975
Schopenhauer: “Welt als Wille und Vorstellung”
, 1975

Archívum

Rózsák
1969

Törődünk az Ön adataival

Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató