• 0 items in quote

    KÍVÁNSÁGLISTA

    Jelenleg nincs egyetlen termék sem a kivánságlistádon.

  • Lantos Ferenc

    1929-2014
    „Az maga a halhatatlanság, ha az embernek még életében állandó kiállítása van… A célom az volt, hogy a világról szerezhető vizuális összefüggéseket megpróbáljam mindenki számára érthető rendszerbe foglalni.”

    Lantos Ferenc a természetelvű művészetből indult. Alapos elemző munkával térképezte fel a külvilág rendszereit, szisztematizálta struktúráit olyannyira, hogy műveinek kiemelkedő darabjai egyenértékűek a strukturalizmus nemzetközi legkiválóbbjainak műveivel. Az a fajta kísérletező művész, aki eredményeit, elméleteit azonnal feldolgozza, saját művészetében és eredményes oktatói tevékenységében nyomban hasznosítja.

    Pécsi illetősége már tizenhat éves korában azzal szerencséltette, hogy megismerte az európai modern mozgalmakban fontos szerepet játszó Martyn Ferenc festőművészt. Diplomát 1964-ben szerzett a Magyar Képzőművészeti főiskolán, igazi mesterének azonban továbbra is Martyn Ferencet tekintette. Általa került bele Pécs mozgalmas szellemi életébe, vált maga is annak egyik fontos erjesztőjévé pedagógia munkássága folytán. Kezdő fiatalok, mint például Pinczehelyi, Ficzek és Kismányoki összefogásával megalakította a Pécsi Műhelyt. Alkotói kapcsolatot tartott a Pesti Műhellyel. Úgyszólván a festészet és a grafika minden technikai lehetőségét kipróbálta, hasznosította művészetében.

    Zománcképei mutatják legegyértelműbben geometrikus vonzalmait, melyek jelbeliségükkel nyomban megszólítanak, de tartalmilag meghatározatlanok, a művészt sokkal jobban érdekelte a művek ikonográfiai megjelenése. A geometriai formák éles körvonalaikkal, kompakt színfelületeikkel, egymásba metszéseikkel vagy rétegződésükkel hoznak létre bizonyos virtuális mozgásokat a virtuális képmélységben.

    Kedvenc színei, a vörös és a kék mellett a feketének emeli ki formaadó jelentőségét a szervezett struktúrák nyilvánvalóságában. Ezek a már-már matematikai-geometriai mustrák, mondhatni permutációk akár a formaadás meditációs tábláiként is olvashatók. Pontosan ezek a gesztusok konkretizálják alapvetően elvont művészetét. Készített animációs filmeket, csinált festőprogramokat zenére. Munkáját Kossuth-díjjal ismerték el.

    Felhasznált irodalom:

    Aknai Tamás: A Pécsi Műhely. Pécs, 1995.
    Fábián László: Lantos Ferenc. Budapest, 2006.
    Keserű Katalin: Lantos Ferenc. Budapest, 2010.

    Lantos Ferenc - Nemes galéria

    Archívum

    Folyamat II.
    Fokozatok II.

    Kívánságlista

    (0)

    Törődünk az Ön adataival

    Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató