“Nem tudok elszakadni a természettől. Mindig keresek valamit, ami érdekel s ha találtam valamit, akkor festek belőle valamit.”
Czóbel Béla hét évtizeden átívelő életműve fontos szerepet tölt be a magyar festészet fejlődésében. Szemlélete mindig is hordozta az avantgárd jegyeket, tagja vagy részese volt a leghaladóbb szellemiségű művészei csoportosulásoknak, irányzatoknak. Festett a nagybányai művésztelepen, részt vett a Fauves mozgalomban, tagja volt a Nyolcaknak, és később az École de Paris köréhez csatlakozott. Olyan nemzetközi művészekkel tartott kapcsolatot vagy állított ki közösen, mint Pablo Picasso, Henri Matisse, Marc Chagall és André Lhote.
1902-ben utazott Nagybányára, ahol első mestere Iványi-Grünwald Béla volt. Még ebben az évben a Müncheni Akadémián tanult, majd egy évvel később Párizsba utazott, ahol a Julian Akadémián Jean-Paul Laurens növendéke lett. 1905-től kezdődően rendszeresen kiállították műveit a francia fővárosban, a Fauves-ok termében, a Salon d’ Automne és a Salon des Indépendants tárlatain. Budapesten tagja lett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Körének (MIÉNK), 1906-tól nyaranta Nyergesújfalun dolgozott Kernstok Károly társaságában. Az első világháború kitörésének évében először Belgiumba, majd Hollandiába távozott, ahol éveken keresztül Bergenben élt. 1919-ben Berlinbe utazott, ahol Paul Cassirer galériájában egyéni kiállítása nyílt. A következő években megismerkedett a német expresszionista festőkkel és a berlini Galerie Ferdinand Möller „Kreis der Brücke” című kiállításán közösen állított ki, többek között Erich Heckel, Ernst Ludwig Kirchner, Emil Nolde, Max Pechstein festőművészekkel. 1925 őszén visszaköltözött Párizsba, de nyaranta Magyarországon tartózkodott hol a Hatvany kastély vendégeként, hol Szentendrén, ahol megismerkedett második feleségével, Modok Máriával. 1940-ben végleg hazaköltözött Magyarországra, és a második világháború befejezésének évében a Szentendrei Festők Társaságának elnökévé választották. Halála előtt egy évvel nyílt meg Szentendrén az oeuvre-jét bemutató Czóbel Múzeum.
Felhasznált irodalom:
Kassák L.: Vallomások tizenöt művészről Bp. 1942.
Kállai Ernő: Czóbel Béla. Budapest, 1934.
Genthon István: Czóbel Béla. Budapest, 1961.
Kratochwill Mimi: Czóbel Béla (1883-1976) élete és művészete. Budapest, 2001.
Barki Gergely – Bodonyi Emőke: Czóbel. Egy francia magyar. Szentendre, 2014.