Batthyány Gyula

1887-1959
„Könnyűszerrel, de biztos készséggel megjeleníteni a lét napos szépségeit: ez művészi ideálom. […] A művészet legyen diadala az örömöknek; legyen orgiája minden gyönyörnek. Az, akinek munkái ezt kifejezik, igaz és boldog művész.”

Batthyány Gyula a 20. századi magyar festészet első felének egyik legkülönösebb és szinte egyedülálló sorsú alkotója. A magyar történelem egyik legelőkelőbb múltú főúri családjába született, dédapja az első felelős magyar kormány alkotmányos miniszterelnöke volt. Festészeti értelemben talán a korszak legkülönlegesebb alkotója, aki a manieristák kései utódjaként műveinek burjánzó, zavarba ejtő formagazdagsága mögé bújtatva bonyolult szimbolikájú és összetett jelentéstartalmakat ábrázolt művein. E dekadens életmű a világvége hangulattól átitatott századvég túlfinomult eleganciáját és feltűnően mesterkélt esztétizmusát sugározza. Párhuzamok nélküli művészetében erőteljesen jelen van a korabeli arisztokrácia sorsszerű végének érzése is.

Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg Vaszary János növendékeként, majd Münchenben Angelo Jank tanította. Ezt követően a francia fővárosban a Julian Akadémián folytatta stúdiumait, ahol megismerkedett az orosz balettel és Leon Bakst festő és grafikussal, akinek dekoratív, kifinomult rajzi stílusa jelentős hatást gyakorolt a fiatal művészre. Ezt követően számos tanulmányutat tett Olaszországban, Európa városaiban, illetve Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában. Hosszabb időt töltött Angliában és Amerikában is. Bicskei birtokán 1922-ben művésztelepet alapított. 1931-ben a berlini Galerie Gurlitt rendezte meg gyűjteményes kiállítását. 1945 után főnemesi származása miatt internálták, és megfosztották vagyonától, majd az 1950-es évek elején a kommunista hatalom kémkedés vádjával perbe fogta, és börtönre ítélte.

Olykor álomszerű, manierisztikusan nyújtott alakjai, szürrealisztikus formavilága szoros rokonságban áll a kor nemzetközi art deco művészetével is. Pazar festőiségű portréin örökítette meg a korszak híres alakjait, témaválasztásában megtalálhatók apokaliptikus történelmi tablók, képeslapszerűen ábrázolt tájak, városok, az éjszakai élet erotikája, valamint a sport is.

Felhasznált irodalom:

Gellér Katalin: A szecesszió manieristája. Batthyány Gyula művészete. In: Új Művészet, 2000. január, 4-7.
Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festője. Budapest, 2007.
Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból. Budapest-Győr, 2015.

Batthyány Gyula - Nemes Galéria

Elérhető műalkotások

Mediterrán táj

Archívum

Zöld ruhás hölgy fekete csipkekendővel
Szent Sebestyén
Miss C. (Elegáns hölgy fátyolos kalapban)
1934 körül
Lóverseny (A goodwoodi jártató)
1914
Kiütés (Boksz)
1926 körül
Fiatal hölgy zöld ruhában
1930-as évek vége

Életrajzi adatok

Név
Batthyány Gyula
Születési hely, idő
Ikervár, 1887
Iskolái
Julian Akadémia, München
hazai kiállítások
Műcsarnok, Nemzeti Szalon, Művészház, Ernst Múzeum, Alkotás Művészház, Tamás Galéria
külföldi kiállítások
Velence, Barcelona, Párizs, San Francisco
Művei magyar közgyűjteményekben
Magyar Nemzeti Galéria, dr. Batthyány Strattmann László Múzeum (Körmend)

Törődünk az Ön adataival

Cookie-kat és hasonló technológiákat használunk, hogy a legjobb élményt nyújtsuk weboldalunkon. Cookie tájékoztató