Batthyány Gyula a 20. századi magyar festészet első felének egyik legkülönösebb és szinte egyedülálló sorsú alkotója. A magyar történelem egyik legelőkelőbb múltú főúri családjába született, dédapja az első felelős magyar kormány alkotmányos miniszterelnöke volt. Festészeti értelemben talán a korszak legkülönlegesebb alkotója, aki a manieristák kései utódjaként műveinek burjánzó, zavarba ejtő formagazdagsága mögé bújtatva bonyolult szimbolikájú és összetett jelentéstartalmakat ábrázolt művein. E dekadens életmű a világvége hangulattól átitatott századvég túlfinomult eleganciáját és feltűnően mesterkélt esztétizmusát sugározza. Párhuzamok nélküli művészetében erőteljesen jelen van a korabeli arisztokrácia sorsszerű végének érzése is.
Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán kezdte meg Vaszary János növendékeként, majd Münchenben Angelo Jank tanította. Ezt követően a francia fővárosban a Julian Akadémián folytatta stúdiumait, ahol megismerkedett az orosz balettel és Leon Bakst festő és grafikussal, akinek dekoratív, kifinomult rajzi stílusa jelentős hatást gyakorolt a fiatal művészre. Ezt követően számos tanulmányutat tett Olaszországban, Európa városaiban, illetve Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában. Hosszabb időt töltött Angliában és Amerikában is. Bicskei birtokán 1922-ben művésztelepet alapított. 1931-ben a berlini Galerie Gurlitt rendezte meg gyűjteményes kiállítását. 1945 után főnemesi származása miatt internálták, és megfosztották vagyonától, majd az 1950-es évek elején a kommunista hatalom kémkedés vádjával perbe fogta, és börtönre ítélte.
Olykor álomszerű, manierisztikusan nyújtott alakjai, szürrealisztikus formavilága szoros rokonságban áll a kor nemzetközi art deco művészetével is. Pazar festőiségű portréin örökítette meg a korszak híres alakjait, témaválasztásában megtalálhatók apokaliptikus történelmi tablók, képeslapszerűen ábrázolt tájak, városok, az éjszakai élet erotikája, valamint a sport is.
Gellér Katalin: A szecesszió manieristája. Batthyány Gyula művészete. In: Új Művészet, 2000. január, 4-7.
Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula. Az elveszett Magyarország festője. Budapest, 2007.
Molnos Péter: Gróf Batthyány Gyula – Képek egy eltűnt világból. Budapest-Győr, 2015.